Start Autó Rallye, Eger 2009.04.03-05.

Bárkányi Robi beszámolója:
Az Országos Rallye Bajnokság és a Rallye 2 Bajnokság szezonnyitó futama. Én szombaton látogattam ki az Egerszalók-Vérpelét közötti gyorsra. Reggel 7:20 körül jött az első nullás autó. A pálya szélén már reggel jó volt a hangulat és sokan bekészültek a télről megmaradt kis whisky-vel, pálinkával és a többivel... Hála Istennek nem volt rendbontás, és zavartalanul zajlott le az első gyorsasági.
Délelőtt 11:30 körül jött a harmadik gyors, amin már kicsit viseltebbek voltak az autók, de a tempó is jóval nagyobb volt. Spici sem spórolósan vette azt a jobbost, ahol álltam és mit ne mondjak, elég félelmetes volt a közelség. Azért is mondom ezt, mert a 3. gyors első 20 autója után feljebb mentem lassítót fényképezni és bizony onnan nézve az a jobbos elég meredek volt.
Aztán olyan délután 1 óra körül volt egy hír az új rallye rádióban, miszerint a Parádsasvár-Szuha közötti gyorson erdőtűz miatt etapolták az adott szakaszt, de minimális csúszással jött a hetedik gyors. Bizony erre a szakaszra már rendesen megfogyatkozott az első osztály mezőnye, de még mindig álltak a gázon a vállalkozó kedvűek és bizony Szabó Laciék a VFTS-sel nagyon szépen lerajzolták a kanyart. Sajnálom hogy nem sikerült lekapnom az ominózus pillanatot...
17:40 tájékán jött a Rallye 2 mezőnye. Ezt különösen vártam, mivel Takszisék is indultak ezen a versenyen. Amit egy kicsit nehezményeztem az az volt, hogy a mezőny előtt jött a hangos autó, ők nyomatékosan felhívták a figyelmet, hogy a másodosztály mezőnye sokkal veszélyesebbnek ígérkezik! Ebben csak az a poén, hogy egy fokkal sem voltak veszélyesebbek az ORB versenyzőinél! Sajnos a másodosztályban elég kevés - szám szerint 35 - páros indult. Mint utólag kiderült, a Stepán-Lovay kettősnek nem sikerült valami túl jól a verseny, de azért szurkolunk nekik. Több infót a történtekről a takszis.hu oldalon olvashattok.
BFGoodrich Rallye 2009, Veszprém 2009.07.03-04.

Nagyon készültem már erre a versenyre, ez volt az idei első murvás verseny. Hetekkel a futam előtt elkezdtem tervezgetni, hogy hova álljak, milyen fotókat készítsek; szerettem volna végre egy fotogén bukkanóhoz állni. Ez teljes mértékben nem sikerült, de kezdem az elején.
Mivel minden körülmény adott volt és eddig még életemben nem voltam gépátvételen, úgy döntöttem, hogy ráhangolódásképp pénteken megejtem ezt is. Ráhangolódásnak nem volt rossz, de rá kellett jönnöm, hogy ez nem nekem való, no azért nem bántam meg. Néhány dolog miatt mindenképp megérte. Egyrészt reggel találkoztam Szabó Laciékkal, így személyesen át tudtam venni a megrendelt DVD-ket. Másrészt végre nem az "üzemi konyhán" ebédeltem és nagyon finom vargabélest sikerült falatoznom. És nem utolsó sorban délután összefutottam Takszisékkal is, így meg tudtuk beszélni, hogy a Hajmáskér-Öskü szakaszon hova érdemes állnom.
Szombaton korán útnak indultam, hogy időben fel tudjam venni Gyulafirátóton Németh Esztit (Árpi ismét rámbízta) és még a nagyok rajtja előtt kiérjünk Ösküre. Szerencsére hamar megtaláltam a pénteken megbeszélt ugratót. Mit mondjak, remek kis szintkülönbséggel kellett megküzdenie a versenyzőknek. Sajnos a terep egyértelműen meghatározta, hogy hova állhatunk biztonsággal, ennek némi ellenfény és képbe lógó nézők és médiaképviselők volt az ára. Sebaj, azért pár jó kép itt is született. A versenyzők nagy része kímélte a technikát, de voltak akik bátran áttolták, vagy elmélázva repültek egy nagyot. Az inóczi tégla aerodinamikai jellemzőivel megáldott Volvo-k repülésének látványa feldolgozhatatlan, szavakba önteni nehéz, azt látni és átélni kell.
Takszisék sajnos már ehhez az ugratóhoz is haldokló difivel érkeztek, de minden mindegy alapon azért ugrottak egy szépet. Sajnos a célig már nem értek el, így tovább gyarapították az amúgy sem népes mezőny kiesőinek számát... A másodosztály után feljebb mentünk egy balos kanyarba, itt már született néhány fotós szem számára is tetszetős kép.
Alapjában véve én jól éreztem magam az idei Veszprém Rallye-n, de ez már csak így van, ha murvára tévedek. Bár ez az egy versenynap kissé meglepett, de legalább volt lehetőség vasárnap a Balatonon felfrissülni.
42. Allianz Rallye 2009, Pécs 2009.07.31-08.02.

Mecsek, az etapok hazája. Számomra legalábbis sorozatban harmadik éve az. No ezt egyáltalán nem panaszképp mondom, ez benne van a rally-ban... Kétségtelen ugyan, hogy idén is születtek érdekes döntések, de elsődleges feladat a versenyzők mentése és még így sem jártunk olyan rosszul, mint tavaly.
Érdekesen indult ez a nap is. Takszissal megbeszéltük, hogy reggel hat órakor találkozunk Kaposváron, majd indulunk Pécsre. Náluk kiderült, hogy nincs értelme őket követnem, mivel ők Pécs túlsó felére mentek én meg Esztivel Bakonyára készültem. Ennek az lett az eredménye, hogy behúzott kézifékkel és rágó után kutatva is több, mint 2 óránk maradt kinézni a helyünket... A szakasz közepén egy erős jobbos utána sima balban álltunk a betonkorlát mögé. Később a hely többeknek szimpatikus lett, ezúton is köszönjük a szórakoztatást a "lánynak, aki 50-es védőfaktorú naptejet használ", "a hajcsatos megoldásokat kedvelő srácnak", "a Hawaii-i cápatámadás áldozatának" és természetesen "Ong Bak-nak". Remélem sikerült időben leérni a mohácsi babfőzésre, az utolsó szendvicsem sorsát pedig gondolom sejtitek.
No, de a verseny. Ez volt a harmadik gyors. A Historic rendben lement, nekem külön tetszett, hogy elsőnek jöttek. Az észtek a gyanús okker zsigulival a jobbosban majdnem betonkorlátot fogtak, de egyébként minden rendben ment. Aztán jöttek a WRC-k nem kis tempóban, majd szünet és jött a technikai alakulat és a mentő... és etap. Nem voltunk boldogok, az árnyék is fogyóban volt. Kellett volna a kocsiból az a tollas készlet... Aztán jött a másodosztály, és volt verseny. Sajnos a jobbos kijáratától túl messze voltam, pedig Takszisék nagyon keresztben jöttek itt az utcai gumikkal, de szerencsére Lepold Istvánnak sikerült megörökítenie.
Kis napozás után jött a hatodik gyors. Historic rendben. Készültünk, hogy jönnek a nagyok. Jöttek is Herczigék defekttel, a stopper csak pörgött...40 másodperc...50 másodperc... 1 perc... valami Spiciékkel is történt. 2 perc után már leállt a stopper és jött a reménykedés, hogy verseny is legyen. De csak telefonos info jött, Spiciék estek, lehet, hogy etap. Nagyon hosszú várakozás után egy hangosautó közölte, a gyors meg lesz tartva, hamarosan újraindul. Aztán 20 perc múlva autóhang a távolból, készülődés...de semmi...etap, a Kővágószőlősi elágban kiterelték őket... Jött a napozás. Közben nem teljes létszámban ugyan, de megérkezett a Lovay család is. A másodosztályt már velük együtt vártuk. Ők ismét rendben végigmentek a gyorson. A végén gyorsan lesétáltam a szakaszról még az elsőosztály előtt, így Szigetvár felé még találkoztam a másodosztály végével és egy intéssel elköszöntem Árpiéktól.
Lepold Istvánnak köszönet a rally-s és vadász sztorikért, no meg az információkért.
13. Eurofortis Mikulás Rallye 2009, Veszprém 2009.12.06.

Bárkányi Robi jóbarátom jóvoltából felkerült néhány fotó a Mikulás Rally-ról.
Sokat gondolkodtam azon, hogy milyen beszámolót írjak erről a versenyről. Úgy döntöttem, ez most elmarad. Valószínűleg az egész az emberek viselkedéséről és az emberi kapcsolatokról szólna. Ezen elmélkedésemnek máshol van a helye. Viszont a leckét megtanultam...